Ennek lesz következménye Brüsszelben: Von der Leyen 100 milliárd eurót tett fel Lengyelországban, hatalmas bukás a vége

Csúnyán elszámolta magát a jelek szerint Brüsszel. Az Európai Unió vezetői, élükön Ursula von der Leyennel ugyanis jelentős hazárdjátékba kezdtek, hogy a 2023 végén hatalomra került Donald Tusk kormányfőnek kedvezzenek. Az elmúlt másfél évben megnyitották a korábbi, Mateusz Morawiecki kormányának intézkedései miatt befagyasztott pénzcsapokat.

A jobboldali kormánytól korábban összesen mintegy 100 milliárd eurónyi forrást zártak el, ennyihez nem juthatott hozzá Lengyelország egészen addig, amíg nem jött a Brüsszelnek kedvező kormányváltás és ismét nem került vissza a miniszterelnöki bársonyszékbe Donald Tusk. A Polgári Platform vezette kormány már sokkal szimpatikusabb volt az uniós vezetőknek, így már rögtön 2024 januárjában arról kezdtek beszélni, hogy ismét megnyitják a forrásokat Varsó előtt. Ezekből tavaly már 15 milliárd eurót át is utaltak, de várhatóan a többi is befut majd a lengyel gazdaságba.

Erős lábak, de elszálló adósság

Lengyelországban a GDP-növekedés 3,8 százalékos volt az idei első negyedévben, amely az uniós összehasonlítás szerint az EU második legnagyobb bővülése. Az EU előrejelzése szerint egyébként idén összességében 3,3 százalékkal bővülhet a lengyel gazdaság, amely szintén uniós élmezőnybe tartozna, jövőre pedig 3 százalék körüli lehet a növekedés.

A zloty globálisan idén az egyik legjobban teljesítő valuta, különösen a dollárral szemben, de csökkenőben az infláció is, amely nagyságrendileg hasonló volt a magyarhoz és idén már ott is 4 százalék alatti lehet a fogyasztói áremelkedés, jövőre pedig 3 százalék alá nézhet be a mutató szakértők szerint. Lengyelország rendkívül jól áll foglalkoztatottság terén is, a munkanélküliek aránya 3 százalék alatt van, igaz, az elvándorlás miatt nehéz megfelelő minőségű munkaerőt találni a vállalkozásoknak. 

Ez javarészt Donald Tusk kormányának köszönhetően szállt el rendkívüli módon, ahogyan arra nemrég Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője is rámutatott. Mint fogalmazott: „vagy hamarabb jut el a Marsra a lengyel államadósság, mint Elon Musk SpaceX-e... vagy megszorításokra lesz szükség. De gondolom, ez ráér az elnökválasztás után is.”

Előrejelzések szerint a mostani, 55 százalékos GDP-arányos mértékről az államadósság 2026-ra 65 százalék körülire nőhet a féktelen költekezés miatt.

Költekezés, mégis elégedetlenség

Látható tehát, hogy másfél év alatt mindent megpróbált a Tusk-kormány és Brüsszel is, hogy megnyerje maguknak a lengyelek többségének szimpátiáját, de nagyon úgy néz ki, hogy kizárólag gazdasági mutatókra építve nem lehet választást nyerni. A vasárnapi elnökválasztáson ugyanis Tusk jelöltje helyett Karol Nawrocki konzervatív történész lett a befutó.

Az eredmény elsősorban Tusk kormányának kritikája, ám a háttérben a szárnyaló gazdaság ellenére is erős pénzügyi motívumok húzódnak meg. Ahogy arra a vasárnapi választás előtt a Bloomberg is rámutatott: a lengyel vállalkozók egy kimagasló része rendkívül elégedetlen Donald Tusk kormányával és azzal, ahogyan a varsói vezetés az EU irányítóihoz viszonyul. Ebből elsősorban ugyanis csak a lengyel nagyvállalatok profitálnak, amelyeknek külföldi érdekeltségeik is vannak, a hazaiak már kevésbé.  

Szintén kiemelték, Tuskéknak felróva, hogy az elszálló energiaárakkal egész egyszerűen nem tudnak versenyképesek lenni a lengyel kiscégek. Emellett arra is állandó panasz van, hogy egyszerűen nincs elég áram ekkora gazdaságot eltartani. 

Kutatások is kimutatták, hogy a vállalkozói szféra egy jelentős része a jobboldali Sławomir Mentzen mögé sorakozott fel. Az első fordulóban végül harmadik helyen végző elnökjelölt támogatói feltehetően tömegesen álltak át Nawrocki mögé. Ők ugyanis a jelenleg leginkább elégedetlenek a kormány lassú reformjai és az őket negatívan érintő adópolitikája miatt. Tusk hiába tett ígéretet arra, hogy jelentősen levágja majd a bürokratikus indákat, ebből nem sok minden valósult meg.

Beleszóltak a lengyel gazdák is

Szintén erős véleményformáló hatása van a lengyel gazdáknak is. Márpedig körükben szintén különösen nőtt a kormánnyal elégedetlenek száma. Tuskék határozott Ukrajna-támogatása és az ukrán gabonák kontrolállatlan unióba engedése alaposan kiverte náluk is a biztosítékot. A megélhetésüket féltő mezőgazdasági termelők joggal panaszkodhattak az Ukrajna iránt elfogult uniós vezetésre. Az elmúlt évtizedekben ugyanis nekik irtózatos költségekkel kellett alkalmazkodniuk az uniós szabályokhoz és előírásokhoz, ezzel szemben 

Ezt már Brüsszelben is érezték, nem csoda, hogy az épp most csütörtökön lejáró vámmentességet már nem is merték ismét megadni Kijevnek. Lett is ebből feszültség, de Ursula von der Leyenék nem akarták megkockáztatni, hogy ezzel a lengyel jobboldalnak segítsenek. Ez a tervük sem jött be a friss választási eredmény alapján.

Merre tovább, EU?

A lengyel választók tehát alaposan feladták a leckét Brüsszel számára, hiszen a kétpólusú vezetés politikai feszültséget szülhet. Ráadásul az uniós vezetők sem dobálózhatnak innentől Lengyelországgal kényük és kedvük szerint.

A Le Journal du Dimanche elemzésében arra mutatott rá, hogy az eredmény meghatározhatja az EU következő öt évének irányvonalát, különös tekintettel a bevándorlásra, szuverenitásra és védelmi politikákra. Kelet-Európában egy erős konzervatív horgony alakulhat ki Nawrocki friss győzelme mellett ugyanis itt van az Orbán Viktor vezette Magyarország és a Robert Fico fémjelezte Szlovákia. Ekkora tömböt pedig már Brüsszel sem hagyhat figyelmen kívül. 
 

Nyitókép: Ursula von der Leyen és Donald Tusk, fotó: Bartosz Banka / AFP